- Magyar kutatók részvételével folyik a kutatás a müon mágnesesmomentum-anomáliájának megismerésére. A Fermilabban, a Wuppertali Egyetemen és idehaza a Wigner FK RMI-ben dolgozó kutatók szerint jelenleg a részecskegyorsítós mérések pontosabbak, mint ami a részecskefizikai standard mobellből számolható. Az tehát egyelőre nem dönthető el, hogy a kísérleti eredményeik megmagyarázása a standard modellen belül a kvantumszíndinamikai elmélet pontosításával, vagy teljesen új fizikai kölcsönhatás bevezetésével lehetséges.[1]
- E hónapban publikálta az eredményeit[2] egy nemzetközi kutatócsoport, amely az élet kialakulásának kémiai feltételeit kutatja. A kutatócsoport tagja, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus az MTA oldalán számolt be az eredményről, miszerint az önfenntartó autokatalízis (egyfajta öngerjesztő, katalizált kémiai folyamat) és a kompartmentalizáció (vagyis a sejtszerű, elkülönült struktúrák létrejötte, növekedése és szaporodása) egy rendszerben is megvalósulhat. Ez fontos lépés afelé, hogy az élet keletkezésének biológiai leírása mellé kémiai interpretáció is társuljon.[3]
- A születő eruptív csillagok (amelyek fénygörbéjén évtizedes időshálán is lehetnek 2-5 magnitúdójú fényesedések) keletkezése közbeni tömegnövekedésének tanulmányozásához fontos lenne minél több megfigyelést tenni, azonban jelenleg mindössze 50 ilyen objektumot figyeltek meg. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA által üzemeltetett Gaia űrszonda adatait használva egy detektálási eljárást dolgozott ki, amellyel a gyorsan változó fényességű csillagok között ilyen születő csillagok azonosíthatók.[4] Több friss publikáció között szerepel Nagy Zsófia és szerzőtársai eredménye is.[5]
Források: [1] https://qubit.hu/2023/08/17/magyar-kutatok-nincs-szukseg-otodik-fajta-kolcsonhatasra-ahhoz-hogy-megmagyarazzuk-a-muonok-furcsa-viselkedeset [2] https://www.nature.com/articles/s41557-023-01276-0 [3] https://mta.hu/tudomany_hirei/magyar-akademikus-reszvetelevel-kerultunk-kozelebb-az-elet-keletkezesenek-megertesehez-113101 [4] https://www.csillagaszat.hu/hirek/magyar-kutatok-friss-eredmenyei-fiatal-csillagok-kitoreseit-eszleltek-a-gaia-urobszervatoriummal/ [5] https://arxiv.org/abs/2307.01629
Néhány érdekesség a magyar kutatók mindennapjaiból.
- Az MTA EK MFA intézet munkatársai új eredményeket értek el az atomi rétegenként felépített nanoanyagokkal kapcsolatban. Az intézetben a világon elsőként sikerült pásztázó alagútmikroszkópos (scanning tunneling microscope, STM) mérésekkel atomi felbontásban megfigyelni különböző 2D kristályok, köztük a félvezető molibdén-diszulfid (MoS2) felületén kialakuló önszerveződött molekularéteg szerkezetét és összetételét.[1] A félvezető nanoszerkezetek az elmúlt 20 év tudományos slágertémái közé tartoznak világszerte, a témában a magyar kutatók is komoly kísérleti és elméleti eredményeket érnek el. További kutatások az intézet honlapján olvashatók.[2]
- 2023 júniusában Budapesten tartották az MTA Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottsága angol nyelvű workshopját, amelynek témája az volt, hogy hogyan jelenik meg a** pokol és a mennyország** a teológiában, a művészetben, illetve napjaink médiafelületein. A konferenciakiadványban szereplő tucatnyi előadás nem csak a téma történeti áttekintését nyújtja, de megtudhatjuk, milyen tudati folyamatokra hat a túlvilágképünk, vagy hogy mit adhatnak hozzá a témához az AI-val generált képek. [3]
- Ajánló: április 24-én Cserti József adott elő az ELTE "Atomogktól csillagokig" előadássorozatán, ahol igyekezett minél komolyabban venni a laposföldelméleteket, majd levezetni a fizikai konzekvenciákat.[4]
[1] https://www.ek-cer.hu/2023/06/23/ujszeru-nanoszerkezetek-elekronika-gyartas-hidrogenkatalizis/ [2] https://www.nanotechnology.hu/ [3] http://www.hunfi.hu/nyiri/IM/IM_Booklet.pdf [4] https://www.youtube.com/watch?v=eEOV0i8tuuo
